A Duna medence biztonsági kérdéseiről és az új Európa megteremtésének problémaköréről tartottak nemzetközi szemináriumot Sinaián, együttműködve a Nyugat-európai Unió /WEU/ biztonsági kérdésekkel foglalkozó intézetével. Magyarországi kormányszakemberek is megjelentek a szemináriumon. A kisebbségi kérdést a kockázati tényezők közé sorolták. Megvitatták a Balladur-tervet, elsősorban azt az elképzelést, hogy a határok szavatolását egybe kell kötni a kisebbségi jogok biztosításával. /Magyar Hírlap, okt. 25./
1994. május 24.
Máj. 24-én Sinaia kaszinójában megkezdődött a hazai és külföldi román értelmiség első jelentős fórumának munkálatai, amely a tudomány, a kutatás és a technika terén neves személyiségek valóságos kongresszusa. Az összejövetel fő célja, mondta George Emil Palade Nobel-díjas tudós, a kapcsolatteremtés és állandó együttműködés létesítése a diaszpórában és otthon élő román tudósok között, egyben a román tudomány és kutatás stratégiáját szeretnék kidolgozni. /Román értelmiségi világfórum. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
1994. június 25.
Nemrég zajlott le Párizsban "A román emigráció, identitás és történelmi tudat" témájú tanácskozás, amelyen a Franciaországban élő románokon kívül részt vettek Németországból, Spanyolországból, Svédországból érkezettek, meg amerikaiak, angliaiak, kanadaiak, svájciak - és bukarestiek is. Szinte napra egybeesett vele a Sinaián rendezett találkozó /Románia és a románok a kortársi tudományban/. Sinaián Iliescu elnök is beszédet mondott, a legteljesebb optimizmus jegyében zárták a szimpóziumot. Párizsban viszont elkeseredett volt a hangulat. Octavian Paler prózaíró szerint a vasfüggöny helyébe az emigráció és a szülőhaza románjai közé bizonyos lélektani függöny ereszkedik. Meg kell találni a szóértés lehetőségét, sürgette. Közel kétszáz román író él Nyugaton és 1989 után mindössze ketten tértek haza. /Kántor Lajos: Határjegy. = Magyar Nemzet, jún. 25./
1996. május 28.
A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar újságíró-találkozót szervezett Bukarestben és Szinajában, melyre meghívta a budapesti politikai napilapok /az Új Magyarország kivételével/, a román lapok közül az Evenimentul Zilei, az Adevarul, a Curieriul National, a Cronica Romana, továbbá a Romániai Magyar Szó egy-egy vezető képviselőjét. Több kérdésben közeledtek az álláspontok, mindnyájan hasznosnak tartották a találkozót. Abban egyetértettek, hogy lapjaikból ki kell szűrni a szélsőséges megnyilvánulásokat. /Gyarmath János: Határon átnyúló kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1998. július 25.
Kétnapos bemutatkozó magánlátogatásra júl. 25-én Romániába utazott Orbán Viktor miniszterelnök. A repülőtéren a román kormány több minisztere fogadta, majd a Victoria-palotában, a kormány székhelyén Radu Vasile miniszterelnökkel folytatott nem hivatalos, kötetlen eszmecserét. A 70 perces találkozó után sajtótájékoztatott tartottak. Õszinte és meleg megbeszélést folytattunk - mondta Radu Vasile -, amely komoly bátorítást adott arra, hogy a két ország kapcsolatai magasabb szintre emelkedjenek. Megállapodás született arról, hogy októberben a román miniszterelnök Magyarországra látogat. A megbeszélésen a gazdasági együttműködés további bővítésének szükségességét hangsúlyozták és egyetértettek abban, hogy fontos, hogy növekedjenek a magyar tőkeberuházások Románia minden részén. Ennek érdekében a gazdasági és privatizációs területekkel foglalkozó szakminiszterek mielőbb találkoznak és kidolgozzák a részleteket. A román kormányfő szerint a magyar fél külön aláhúzta: Magyarországnak érdeke, hogy Románia minél gyorsabban és minél sikeresebben haladjon az európai és az euroatlanti integráció útján. Nem kerültük meg a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket sem - mondotta a román miniszterelnök - amelyekben nézeteink gyakorlatilag hasonlóak voltak. Reméljük, az elkövetkező időszakban olyan megoldásokat sikerül kidolgoznunk, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi oktatás problémáinak jó feltételek közötti rendezését. Radu Vasile elmondta: nagy és mély benyomást tett rá a magyar miniszterelnök személyisége, a kormányzásról alkotott felfogása, az a határozottság és gyorsaság, amellyel fellépett országa alapvető érdekeiért. A mai napon ezzel a személyes találkozóval - hangsúlyozta Orbán Viktor - sikerült kiszabadítanunk országainkat ebből a prtotokolláris rendből, s ez megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben ilyen találkozásokra bárhol, bármikor sor kerülhessen. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a fényes külsőségek között megrendezett hivatalos találkozásokat megelőző óriási várakozás személyes véleménye szerint eddig inkább akadályozta, mintsem segítette a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatok fejlődését. Magyarország és Románia kapcsolatai - mondotta - sokkal élőbbek annál, semhogy ezt a luxust megengedhessük magunknak. Szükség van és szükség lesz arra, hogy a miniszterelnökök, ha a sors úgy hozza, gyakran találkozzanak, megismerjék egymás személyes véleményét, és ez is elősegítse az együttműködést. Orbán Viktor véleménye szerint új fejezetet sikerült nyitni a kétoldalú kapcsolatokban, amelyben nem a fényes külsőségek lesznek ezentúl a lényegesek, hanem a tartalom. Olyan idők jönnek - mondotta Orbán - amikor a tények és az eredmények számítanak majd. A mai találkozó arról győzött meg, hogy kölcsönös a szándék e lehetőség kihasználására. Nem kergetünk álmokat és illúziókat. Vannak olyan természetű kérdések, amelyek megoldása hosszabb időt vesz igénybe, a csak történelmi távlatokban értelmezhető mentális, lelki, szellemi, történelmi kérdésekről már nem is beszélve. Orbán Viktor kifejtette: a nostani megbeszélés véleménye szerint lökést adhat a gazdasági együttműködésnek, s van esély arra, hogy a nagyon nehéz kisebbségi kérdésekben is - kellő előkészítés után, részletekbe menő, aprólékos tárgyalásokat követően - eredményeket érhessenek el. Örömmel és várakozással tekintek Radu Vasile miniszterelnök októberben esedékes budapesti látogatása elé - fejezte be nyilatkozatát Orbán Viktor. Egy újságíró megkérdezte, milyen messzire jutottak el a találkozón a romániai magyar egyetem kérdését illetően. Radu Vasile válaszában azt hangsúlyozta, hogy nem volt szó ennek a kérdésnek a megoldásáról, csak áttekintették a különböző kérdésköröket. Az ügy a román kormány által megjelölt folyamat szerint halad - mondotta -, s mint ismeretes, a kormány bizottságot hozott létre ennek a kérdésnek a megvizsgálására. Orbán Viktor mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy ezt a kérdést mindketten fontosnak tekintették, megfelelő súllyal fogják kezelni a kétoldalú kapcsolatokban. Radu Vasile ezután ebédre invitálta a találkozás résztvevőit, majd Orbán Viktor és kísérete az RMDSZ közeli bukaresti székházában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel találkozott. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyaláson az "örökzöld témák" kerültek ismét terítékre, ezek közül sok olyan, amellyel a román kormány és parlament is küszködik - a kisebbségi oktatás, a magyar egyetem, a helyi közigazgatási törvény, amely a kisebbségi jogokra is vonatkozik. Szó volt az európai és euroatlanti integrációról is. Emil Constantinescu államfő ugyanezen a napon délután nyári rezidenciáján, Sinaián több mint egyórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, akit a találkozóra elkísért Németh Zsolt államtitkár és Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. A megbeszélés után Orbán Viktor elmondta az újságíróknak, hogy elsősorban külpolitikai kérdésekről folyt az eszmecsere. Egy román újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy szó volt-e a romániai magyar egyetem ügyéről, Orbán Viktor közölte, hogy erről igazában nem folyt eszmecsere, mivel a román elnök szerint ez a téma alapvetően hazai politikai kérdés, de ő maga felvetett néhány gondolatot arra vonatkozólag, miként lehetne az egész vitát új alapra helyezni. A magyar kormány kész e kérdés megvitatására és nyitott vagyunk minden új elgondolás előtt - mondta a miniszterelnök. A külpolitika, a NATO-tagság, az Európai Unió bővítése sokkal fontosabb helyet foglalt el az eszmecserében, még Moldova is szóba került. Orbán Viktor az államfővel való találkozás után az idén Tusnádfürdőn tartott bálványosi szabadegyetemre látogatott. /Napi Magyarország, júl. 27./
1998. augusztus 24.
Megtörte a hallgatást Emil Dumitru Steanta, a Fekete szokmányosok /Sumanele negre/ félkatonai szabadcsapatok parancsnokhelyettese, aki csapatával Észak-Erdélyben tisztogató akciókban vett részt 1944 és 1946 között. Csapata, akárcsak a többi csapat több kivégzést hajtott végre, majd visszavonult a hegyekbe, ahonnan csapásokat hajtott végre az új hatalom ellen. Végül a szovjetek kezére kerültek, Gavrila Olteanu parancsnokkal helyben végeztek, Steanta börtönbe került. Büntetéséből 18 évet töltött börtönben, 1964-ben szabadult. Éveken át hallgatott, most viszont a National bukaresti lapnak elmondta, hogyan is történt csapatának megalakulása. 1944. szept. 1-én Iuliu Maniu naszódi házában 11 román értelmiségi megalakította a Iuliu Maniu önkénteseinek századát azzal a céllal, hogy Észak-Erdélyt Romániához csatolják. 1944. szept. 14-én 800 felfegyverzett román fiatal indult el Brassóból Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Maroshévíz, Szászrégen irányába. Szárazajta és több hely vérfürdővé vált. A magyar lakosság a szovjetek segítségét kérték, akik megijedtek a "vasgárdista hordáktól". A szovjet hatóságok kiutasították Erdélyből ezeket a szabadcsapatokat. 1944. dec. 14-én Gavrila Olteanu, Paleancu és Steanta bejelentették, hogy a Fekete szokmányosok megkezdik harcukat a bolsevikok ellen. A Graiul sangelui, a Sinaiai Fegyveresek, a Vlad Tepes II. vasgárdista csoport és a Fekete szokmányosok oroszellenes merényleteket hajtottak végre. Steanta kijelentette: "Nem voltunk antiszemiták vagy magyarellenesek, csak a hazánkat védtük." A Fekete szokmányosok kérik rehabilitálásukat és azt, hogy állítsanak szobrot Gavrila Olteanu parancsnoknak. /Megszólal a "Fekete szokmányos". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Rettenetes vérengzések fűződnek ezeknek a szabadcsapatoknak a tevékenységéhez. Szárazajtán lefejeztek ártatlan magyar lakosokat.
1999. március 2.
Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök kétnapos látogatásra Romániába érkezett, febr. 28-án fejezte be Sinaián tárgyalásait Radu Vasile miniszterelnökkel. Ivan Kosztov kijelentette, hogy bolgár parlamenti delegációt küld Belgrádba és Pristinába. Javasolta, hogy román parlamenti képviselők is tartsanak a küldöttséggel. Radu Vasile hasznosnak minősítette a javaslatot, de hozzátette, hogy azt még el kell fogadnia a parlamentnek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
1999. március 12.
Márc. 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált Magyarország, együtt Csehországgal és Lengyelországgal. A három ország külügyminiszterei ezen a napon az amerikai Independence-ben átadták a csatlakozási okmányokat Madeleine Albright-nak. A román külügyminisztérium ebből az alkalomból köszöntötte a három ország csatlakozását. kifejezve bizakodását, hogy Románia is mihamarabb a NATO tagja lesz. - Sinaián zajlott le a román-bolgár-török csúcstalálkozó, a három államfő, Emil Constantinescu román, Peter Sztojanov bolgár és Szulejman Demirel török elnök közös táviratot küldött a csatlakozó országok államfőinek. A három elnök Sinaián reményét fejezte ki, hogy a NATO bővítése folytatódik, főleg Délkelet-Európa irányába. /Románia üdvözli Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1995. december 28.
Szinaján dec. 20-22-e között rendezték meg a Tolerancia 1995 tábort. A résztvevők a kisebbség problémaköréről beszéltek. A Szerbiából, Bulgáriából érkezettek saját helyzetükről számoltak be. A nemzeti kisebbségek helye az 1989 utáni Európában címmel Gabriel Andreescu és Renate Weber tartottak előadást. A megjelentek többsége kifogásolta az RMDSZ politikáját, a szervezetet szélsőséges pártnak nevezve, Gabrielescu dokumentumok alapján cáfolta ezeket az állításokat. A Nagy-Románia Párt képviselője azt állította: bizonyítékai vannak az RMDSZ románellenes politikájáról. - Románia minden nemzetisége képviselve volt, egyedül az RMDSZ maradt távol. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2001. június 15.
Jún. 9-én rendezték meg Sinaián a Románia és a románok a mai tudományban című nemzetközi tudományos tanácskozást. Iliescu elnök emlékeztetett arra, hogy a román nemzeti össztermék (GDP) ma csak 70 százaléka az 1989-esnek, a vásárlóerő pedig a felére csökkent. Iliescu kitért a társadalmi szerkezet torzulásaira is, például arra, hogy bár a román lakosság fele falvakban él, az egyetemeken tanuló fiataloknak csak 1 százalékát teszik ki a falusi fiatalok. Iliescu szerint Románia számára az információs technika jelenti az egyetlen lehetőséget az előretörésben. Az információs társadalom megteremtése érdekében a román kormány közel 500 millió dolláros beruházást jelentő programot fogadott el. Iliescu azért küzd, hogy a fiatal román kutatók szabadon utazhassanak Nyugatra, de aggasztónak tartja, hogy ezeknek a fiataloknak a többsége nem tudja elképzelni jövőjét Romániában. /Románia és a románok a mai tudományban. Nemzetközi konferencia Sinaián. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
2003. március 18.
A magyar közösség márc. 15-én örült Adrian Nastase kormányfő barátságos magatartásának, "de annak is örülnénk, ha ez a barátság és segíteni akarás az év minden napján, munkanapokon is érezhető lenne", jelentette ki Sógor Csaba szenátor márc. 17-én tartott sajtótájékoztatóján. Sógor utalt a 2002. okt. 7-8-án Sinaián, a regionalizáció kérdéséről tartott kollokviumra, ahol "megrajzolták Románia új térképét, amelyen Kovászna megyét elszakítják Hargitától, és Brassó megyével társítják". - Ha a román állam nem csak március 15-én kíván békében és barátságban élni velünk, ismernie kellene közösségünk földrajzi, politikai és etnikai realitásait - szögezte le a szenátor. Reményét fejezte ki az iránt, hogy az említett térkép nem végleges, és majd figyelembe veszi Románia etnikai jellemzőit is. - Kérni fogjuk a Székely Régiót, és harcolni fogunk érte - hangsúlyozta Sógor Csaba. /Sógor a Székely Régióért harcol. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 15.
Márc. 12-13-án Szinaján Románia az EU integráció, valamint a 2004-es választások előtt: etnikumközi viszonyok, a nacionalista retorika, illetve az autonómia-törekvések témakörében konferenciasorozatra került sor az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete rendezésében. A szemináriumon több neves közéleti személyiség, pártok vezetői, Enrico Grillo-Pasquarelli, az Európa Bizottság Romániával foglalkozó főtárgyalója, nagykövetek, Allen Kassof a Project on Ethnic Relations (PER) elnöke, Livia Plaks a PER ügyvezető elnöke és az RMDSZ vezetői vettek részt. Olyan kérdésköröket jártak körül mint például az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködési megállapodások hatása a romániai politikai életre, valamint a Magyarország és Románia közötti kapcsolatra, a román politikai ellenzék által megfogalmazott kritikák, valamint a magyar alternatív alakulatok nyomása; a nemzeti kisebbségek védelmének biztosítása. /Románia az európai integráció és a 2004-es választások előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
2004. április 22.
Ápr. 21-én ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A választópolgárok nagy számban vettek részt az előválasztásokon – mondotta Takács Csaba a TEKT ülésén. Markó Béla szövetségi elnök szerint a szövetségnek sikerült megmozgatnia a közösséget, ez bizonyítja, hogy az RMDSZ a választópolgárok nagy többségének bizalmát élvezi. Markó Béla elmondta, nem áll érdekünkben negatív kampányt folytatni. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy márc. 13-án Sinaián, az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete által rendezett szemináriumon a Szociáldemokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Népi Akció, a Román Humanista Párt és a Szociáldemokrata Romapárt közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elismerik a kisebbség és a többség békés kapcsolatának és együttélésének érdekében folyatott együttműködés szükségességét. Ígérték: a választási kampány során nem alkalmazzák a nacionalista retorikát. A szenátusban a Nagy-Románia Párt által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyben az aláírók az aradi Megbékélési Park létrehozására vonatkozó döntést tartalmazó kormányhatározat visszavonását kérték, a 13 Aradon kivégzett tábornokot pedig 40 ezer román meggyilkolásával vádolják – az elmúlt időszak egyik legkeményebb politikai vitája volt. Markó szomorúnak nevezte azt a tényt, hogy az indítvány szavazása során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt az indítványt támogatta, ugyanakkor értékelte azt, hogy a kormánypárt szenátorai kiálltak az indítvány elvetése, és az RMDSZ mellett. /Sikeresnek értékelte az előválasztásokat az RMDSZ. Ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2004. június 28.
A Kárpát-medencei magyarság olyan politikai modellt teremtett meg, amely egész Európa számára fontos üzenetet hordoz – hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a jún. 26-án zárult kétnapos romániai nemzetiségpolitikai tanácskozáson. Szinaján az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete rendezte meg azt a nemzetközi konferenciát, amelyen a közép- és kelet-európai kormányok és a térség országaiban élő magyar közösségek közötti együttműködést szolgáló erőfeszítésekről, kudarcokról és eredményekről cseréltek véleményt. A tanácskozáson romániai, magyarországi szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, montenegrói politikusok, magyar kisebbségi szervezetek képviselői a többség és kisebbség lehetséges politikai együttműködésének másfél évtizedes tapasztalatairól értekeztek. Markó Béla elmondta: a romániai magyar kisebbség egységes, szervezett keretek között folyó politizálásának köszönhetően, a térségbeli országok magyar közösségeinek cselekvő társadalmi-közéleti szerepvállalása eredményeképpen a Kárpát-medence országaiban olyan politikai modell jött létre, amely a többségi nemzettel folytatott hatékony párbeszédre épül. Szerinte fokozatos szemléletváltás tapasztalható többség és kisebbség viszonyában. A többségi politikusok felismerik, hogy a magyar közösségek szervezetei, szövetségei nem úgy működnek, mint a politikai pártok. Markó kifejtette: a romániai magyarság kiharcolta magának azt, hogy részt vegyen a közös döntéshozatalban és végrehajtásban az önkormányzatok szintjén is. Következő lépésként az RMDSZ elnöke az önálló döntéshozatal, illetve az önrendelkezés megteremtése. Ma már az autonómia-gondolatok, az autonómia különböző formái nem váltanak ki akkora ellenkezést, mint korábban. /Borbély Tamás: Hatékony párbeszédre épülő politikai modell. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Az autonómia kapcsán Adrian Severin elmondta: az autonómia megteremtése valós és jogos igény, de nem csak a kisebbségek számára fontos, hanem az egész ország számára szükséges. Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese megerősítette, hogy az etnikumközi viszonyokat csak párbeszéd útján lehet rendezni. Bunyik Zoltán vajdasági oktatási miniszter szintén a párbeszéd, a többségi nemzettel való együttműködés szükségességére mutatott rá hangsúlyozva: az autonómia csak akkor válik megvalósíthatóvá, hogyha partnereket sikerül találnunk. Bunyik megjegyezte, sajnos a szerb társadalom radikalizálódott az utóbbi időben, megnőtt a kisebbségek elleni ellenszenv, véleménye szerint ezt a kérdést részben egy új szerb alkotmány oldaná meg. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke elmondta, Ukrajnában, az utóbbi időben visszalépések történtek a kisebbségi jogvédelem terén. A Romániában jelen pillanatban létező 8 fejlesztési régió ügyében a szemináriumon résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek nem felelnek meg, át kell gondolni egy újrafelosztás lehetőségét. Tokay György RMDSZ-képviselő utalást tett azokra a határon túli, anyaországi politikai erőkre, amelyek az erdélyi magyarság megosztásán fáradoznak, és hamis ígéretekkel igyekeznek a maguk pártjára állítani az embereket. /(Márton Adél-Evelin): Erőfeszítések, kudarcok és eredmények a magyar közösségekkel való együttműködésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2004. július 3.
Szilágyi Zsolt független képviselő nem kívánt volna kilépni az RMDSZ képviselőházi csoportjából. Amikor az RMDSZ-ből kilépett, azt nyilatkozta: azért vált meg a szervezettől, mert az eltávolodott az autonómia- programtól. Hozzátette: ha nem történik változás, akkor az autonómiának nem lesz politikai képviselete. Múlt hét végén került sor Sinaián egy PER (Project on Ethnic Relations) által szervezett konferenciára, amelyen a magyar kormány és a magyar kisebbséggel rendelkező országok kormányai, magyar érdekvédelmi szervezetei és pártjai vettek részt. Az RMDSZ részéről jelen lévők kivétel nélkül hangsúlyozták: az autonómia és annak intézményei jelentik hosszú távon a legjobb megoldást a Kárpát-medencei magyar közösségek számára. Az RMDSZ tehát nem távolodott el az autonómia-programtól, írta Markó Attila helyettes államtitkár. /Markó Attila: Kirekesztősdiről és neptunozásról – vakáció előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2006. szeptember 18.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) hatvan tagja vett részt a Sinaián tartott kommunikációs képzésen. Gáspárik Attila főszervező, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke mellett az előadók között volt Kelemen Attila, a Transindex internetes portál főszerkesztője, Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője, Hajdu Zoltán a marosvásárhelyi Eco Focus Center részéről, valamint Curtifan Cristina és Gáspárik Ildikó trénerek. /Kommunikálni tanultak a Miértesek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2006. november 13.
November 11-én Sinaián fogadta a külföldi sajtóorgánumok Romániában akkreditált tudósítóit Traian Basescu államfő. Elmondta: jelenleg 608 román katona tartózkodik Irakban, Románia pedig mindaddig részt vesz az ország demokratizálását célzó folyamatban, amíg a bagdadi kormány és a szövetségesek egyszerre nem kérik a távozását. Az államfő elemezte Románia látványosan javuló gazdasági helyzetét, a kiváló idei eredményeket, a 7 százaléknál magasabb növekedést. Basescu a székely területi autonómiát elutasította, öt perccel előbb még Koszovóra, Transznisztriára, Abháziára és Dél-Oszétiára utalva, a különféle autonómiaformákat kívánatos megoldásként említette. Hozzátette: a kisebbségi törvényt el fogják fogadni, de nem az RMDSZ által szorgalmazott formában. Traian Basescu úgy látja, hogy a Székelyföld máris rendelkezik kulturális autonómiával, hiszen a magyar iskolák, a színházak és más intézmények élén kizárólag magyar igazgatók állnak. Területi autonómia azonban nem lesz, mert az a régió lakóit koldussorba taszítja, jelentette ki. /t. sz. z: Ebéd az államfővel Sinaián. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2007. március 20.
Szinaján tanácskoztak az országban működő kulturális, illetve hagyományápoló-őrző központok igazgatói. A hozzászólók között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője felhívta a figyelmet a hiányzó törvényi szabályzókra, Kassay L. Péter gyergyószárhegyi igazgató pedig a regionális együttműködésről számolt be. Szó esett a kultúrmenedzser-képzés fontosságáról és annak szervezett kereteiről. Elfogadták a nemsokára bejegyzésre kerülő Kulturális Központok Egyesületének statútumát. /Kultúrközpont Szinalja- és föle. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2007. augusztus 27.
Botrányba fulladt az Oktatási Minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó főosztálya által benyújtott, a tanügyi törvénytervezet kisebbségi fejezetét is megvitató tanácskozás Sinaián. A minisztérium kisebbségi osztályának igazgatója, Matekovics Mihály elmondta: „a román nyelv-oktatásra, valamint a román történelem és földrajz kisebbségi nyelveken való tanítására vonatkozó javaslatunkat a tanügyi szakszervezetek, szó szerint, leordibálták”. A Hargita és Kovászna megyéket képviselő szakszervezetek vagy nem voltak jelen a tanácskozáson, vagy szó nélkül tűrték a jogtalan vádakat, tájékoztatott Matekovics. Hozzátette: „nem járt végleges ügylezárással a tanügyi törvénytervezet”. Reméli, hogy 2-3 napon belül sikerül meggyőzni a minisztert a javaslatok jogosságáról. Amit sikerült elfogadtatni, az a kisebbségi oktatási egységekben a kisebbségi igazgatók kinevezésére vonatkozik, valamint arra, hogy létrejöhessen kisebbségi oktatás ott, ahol erre igény van. /Oborocea Mónika: Lehurrogták a javaslatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2007. augusztus 28.
Az Alma Mater szindikátusok szövetségének képviselői kivonultak a Sinaián tartott tanácskozásról, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Tanügyminisztérium a rektorokat és a dékánokat versenyvizsga segítségével kívánja kinevezni. A szindikátus elnöke, Razvan Bobulescu szerint mindent elkövetnek, hogy ne kerülhessen a törvénytervezet eredeti formájában a parlament elé, hiszen ez veszélyeztetné az egyetemek autonómiáját és a decentralizáció elvét. -Helyesli a Kovászna megyei főtanfelügyelő, Keresztély Irma, a 8. osztályt követő képességvizsga eltörlését, amelyet más tanfelügyelőségekkel együtt követeltek a háromszékiek a minisztériumtól. A specifikus oktatás kérdéseinek képviselete – ezen belül a román nyelv idegenként való oktatása a nemzeti kisebbségieknek – az országos fórumok előtt nem érezhető, mondta Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. „Az ilyen típusú oktatásban nincs szakszervezeti képviselet, nincsenek tárgyalások, csak beadvány-továbbítások” – tette hozzá. Annak kapcsán, hogy nem volt hallható a legutóbbi, sinaiai tanácskozáson a háromszékiek véleménye a román nyelv tanításának ügyében, Keresztély elmondta: ott csak az országos, és nem a helyi képviseletek voltak jelen. /Összedobott tantárgyalások. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2007. augusztus 30.
Botrányba fulladt a múlt héten Sinaián az Oktatási Minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó főosztálya által benyújtott törvénytervezet kisebbségi fejezetét is megvitató tanácskozás. Matekovits Mihály főosztályvezető elmondta, hogy a tanácskozáson jelen levő öt szakszervezet elnökei gorombán lesöpörték az asztalról a javaslatukat, őt magát arról próbálták meggyőzni, hogy román, még akkor is, ha magyarul beszél. Egyetlen szakszervezeti vezető sem vetette fel például azt, hogy ők a Hargita, Kovászna vagy éppen a Maros megyei tanügyi szakszervezet képviseletében több ezer magyar ajkú tagot is képviselnek, akik szintén a történelem és földrajz anyanyelven való oktatását szorgalmazzák. /Mózes Edith: A puding próbája. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2007. szeptember 12.
Annak ellenére, hogy Románia gyakorlatilag szovjet megszállás alatt volt, és az országot a kommunisták kormányozták, 1947-ben Románia még monarchia volt. Mihály király volt az utolsó akadály a kommunista rendszer totális bevezetése előtt, és sem Petru Groza, sem Gheorghiu-Dej nem szándékoztak soká tűrni a helyzetet. A kelet-európai országokban a szovjet offenzíva segítségével a hatalomba bekerülő kommunista pártok mindenhol bevezették a republikánus államformát. Jugoszláviában II. Péter elmenekült, és Tito fölényesen győzött az 1945 novemberében rendezett választásokon. Albániában I. Zogu Londonba, majd Kairóba menekült, és Enver Hodzsa, az albán kommunista első titkár megnyerte a választásokat a Demokratikus Front élén, és 1946 januárjában kihirdették a köztársaságot. Bulgáriában a ‘45-ös választásokat a kommunista ihletésű Hazáért Front nyerte, egy év múlva pedig referendumot rendeztek, amely elutasította a monarchiát. Így a szovjet segítség, a választási csalások és a régi rendszerekkel szembeni ellenérzések oda vezettek, hogy a térségben 1947-re a szovjet típusú berendezkedések váltak dominánssá, és Görögországon kívül, csak Románia maradt monarchia. 1945. július 26-án I. Mihály király Sztálintól a legmagasabb szovjet háborús kitüntetést is megkapta (ebben a kiváltságban előtte csak Eisenhower és Montgomery szövetséges tábornokok részesültek). A királyt az amerikaiak is kitüntették 1946-ban. Ennek ellenére a király pozíciója folyamatosan gyengült. Súlyos összetűzésbe került a Petru Groza vezette, kommunista befolyás alatt lévő kormánnyal, 1945. augusztus és 1946 januárja között „sztrájkba lépett”, és nem írta alá a kormány rendeleteit. Ellenkezését végül nemzetközi nyomásra feladta, és többé nem követelte a kormány lemondását. Lemondatása előtt egy hónappal, 1947 novemberében Mihály király Londonba utazott, ahol részt vett a leendő Erzsébet királynő lakodalmán. Források szerint a király nem akart visszatérni az országba, de befolyásos személyiségek, közöttük Winston Churchill is az ellenkezőjére biztatták. A király maga tagadja, hogy kint akart maradni. Kevéssel hazaérkezése után, december 30-án Petru Groza és Gheorghiu-Dej nyomására a király lemondott trónjáról, este a lemondási nyilatkozatot a rádióban is beolvasta. Bizonyos források szerint a királynak jutalmul, hogy a lemondatással nem ellenkezett, 500 ezer svájci frankra tehető vagyon kivitelét engedélyezték. Ezt I. Mihály határozottan tagadja, állítása szerint csak négy gépkocsit vitt ki az országból, ezek két vagonra voltak felrakodva. A lemondatást a király 1948 márciusában kierőszakoltnak és ezért érvénytelennek titulálta Londoni nyilatkozatában. Az alább bemutatott dokumentum a magyar követség szemszögéből elemzi a király lemondatását. Fáy-Halász Gedeon követségi titkár jelentése I. Mihály király lemondatásáról és a Román Köztársaság kikiáltásáról; Bukarest, 1948. január 9.; 1/pol. -1948. Szigorúan bizalmas! I. Mihály király december végén, a karácsonyi ünnepek előtt érkezett vissza Romániába kb. egyhavi külföldi tartózkodás után. Bizonyos körök arra számítottak, hogy nem fog többet visszatérni, és így az államforma megváltoztatásának problémája automatikusan megoldódik. Ezek a kombinációk azonban a megérkezés tényével megdőltek. Bár a bukaresti királyi pályaudvaron az érkező uralkodót az egész kormány ünnepélyesen fogadta és látszatra a kormány és a király közötti viszony a legkorrektebb volt, politikai körökben mégis erősen tartotta magát a hír, hogy a király nem marad hosszú ideig a trónon. (...) De hogy ez mikor és hogyan fog megtörténni, azt egy pár beavatott emberen kívül senki sem sejtette. Bodnaras miniszterelnökségi államtitkár honvédelmi miniszterré való kinevezését általában azzal magyarázták, hogy a feszült világpolitikai helyzet miatt a németek melletti harcban nagy érdemeket szerzett Lascar Mihály helyébe a román demokrácia egyik legmarkánsabb és legkiválóbb vezetőegyéniségét kívánták hozni a honvédelmi minisztérium és ezzel a hadsereg élére. Később azonban kiderült, hogy a kinevezés nemcsak időrendben előzte meg pár nappal a király lemondását, hanem annak egyik nélkülözhetetlennek tekintett előfeltétele volt. Bodnaras hadügyminiszter ugyanis a hadsereg vezető pozícióiban lévő és nem feltétlenül megbízhatónak minősített tábornokokat 48 óra alatt kicserélte, így Ionascu Costin hadtesttábornok, vezérkari főnököt Pretorianu N. Septimiu hadtesttábornokkal váltotta le. Ezenkívül azonnali hatállyal ún. „együtttartást” rendelt el a román hadsereg részére, azaz a katonaság pár napig nem hagyhatta el laktanyáit. Így teljesen kiküszöbölték annak lehetőségét, hogy a király közvetlen környezetéhez tartozó tisztek esetleg megakadályozzák az államforma zavartalan megváltoztatását. Ezért tartották a király lemondatásának időpontját és annak végrehajtási módját a legnagyobb titokban. A román kormány és parlament tagjainak legnagyobb része – mit sem sejtve – az ünnepek miatt vidéken tartózkodott. Csak december 29-én késő délután értesítették őket telefonon és távirat útján, hogy azonnal jöjjenek vissza Bukarestbe, és a parlamentet rendkívüli ülésre hívták össze másnap, december 30-án, kedden délutánra. Groza Péter miniszterelnök december 29-én a késő esti órákban felhívta telefonon a Sinaián tartózkodó uralkodót, és kérte, hogy kedd reggel fontos államügyek megbeszélése végett feltétlenül jöjjön Bukarestbe. A király másnap délelőtt édesanyjával együtt a bukaresti királyi palotába érkezett, ahol azonnal fogadta Groza Péter miniszterelnököt egy román kormánydelegáció élén. A miniszterelnök a román nép és a kormány azon óhaját juttatta kifejezésre, hogy a király maga és utódjai részére a román nép jövőjének érdekében mondjon le a trónról. Hangsúlyozta, hogy az előre elkészített lemondási nyilatkozat aláírása esetén a román kormány garantálja a király és közvetlen környezete személyi biztonságát és azt, hogy szűkebb kíséretével együtt bármikor elhagyhatja Románia területét. A tárgyalás két és fél óra hosszat tartott. Annak megkezdésekor a telefon-összeköttetést a királyi palotákkal és a király környezetéhez tartozó személyek magánlakásaival megszakították. A rend tökéletes biztosítása érdekében pár napos védőőrizetbe vették a király udvartartásához tartozó néhány személyt. A nyilatkozat aláírása az anyakirálynő erélyes ellenzése dacára a déli órákban megtörtént, és ezután a volt király és édesanyja gépkocsin azonnal visszautazott Sinaiára. Még aznap délután 4 órakor tették közzé a lemondó nyilatkozatot, a parlament ezt követő rendkívüli ülésén egyhangúlag megszavazott törvény útján pedig megalakultnak nyilvánították a Népi Köztársaságot. A kérdéses törvény szerint az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáig a törvényhozó hatalmat a képviselőház gyakorolja. Az államfői teendőket ideiglenesen egy öt tagból álló elnökség látja el, melynek tagjai C. I. Parhon egyetemi tanár, a bukaresti Román–Szovjet Művelődési Társaság elnöke, Mihail Sadoveanu író, a román parlament jelenlegi elnöke, aki e tisztjét továbbra is megtartotta, Stefan Voitec volt miniszter, a román szociáldemokrata párt főtitkára, Stere Gheorghe, a bukaresti tábla elnöke, valamint Ion Niculi, kommunista párti parlamenti képviselő. Az elnökség tagjainak megválasztását követően a kormány lemondott, majd újból Groza miniszterelnök kapott megbízást a kormány megalakítására. Az elnökség megválasztásával kapcsolatban különös figyelmet érdemel az, hogy a kormányból eltávolították Voitec nemzetnevelés-ügyi minisztert, és hogy Sadoveanu Mihail, akit mindig mint a jövendő köztársaság elnökét emlegették, erősen a háttérbe szorult, mert rendszerint jólinformált politikai körökben úgy tudják, hogy Groza Pétert fogják majd az új alkotmány életbelépése után köztársasági elnökké megválasztani, vagy amennyiben az államfői teendőket egy elnöki tanácsra ruháznák át, úgy Groza lenne a tanács feje. Tekintettel arra a tényre, hogy Groza miniszterelnök a múltban számos esetben személyesen intézkedett az eléje terjesztett egyes magyar ügyekben, az ő ily magas pozícióra való emelése gyakorlati magyar szempontból bizonyos mértékben talán hátrányosnak tekinthető, miután új tisztségében egyes ügyek intézésével többet nem foglalkozhat. Ezzel szemben számítani lehet arra, hogy őszinte magyarbarátságát a jövőbeni elvi síkon még nyomatékosabban fogja érvényre juttatni. /(Sz. T.): Románia: királyságból köztársaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12. /
2008. június 6.
Hatvan év után visszaköltözött a szinajai Peles-kastélyba I. Mihály román király, akit 1947-ben fosztottak meg trónjától és száműztek Romániából. Az ugyanakkor államosított szinajai kastélyt és birtokot hosszas huzavona után végül tavaly kapta vissza a király, aki megígérte: az azóta múzeumként működő palotát nem zárja be a látogatók előtt. /Mihály László: A király bevette várát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
